Soha nem lehet túl korán bevezetni a fantasztikus tudományos szókincset a gyerekeknek minden korosztály számára. Valójában a gyerekek nagyon jól szórakoznak a tanulással, és még a nagy szavak kimondásával is. Ne becsüld alá a fiatal elme erejét! Ezeket az egyszerű tudományos kifejezéseket mindenképpen be akarod majd építeni a következő tudományos órádra! Gondolkodjunk és beszéljünk úgy, mint egy tudós!

EGYSZERŰ TUDOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK GYEREKEKNEK

TUDOMÁNYOS SZÓKINCS

Kísérletezz úgy, mint egy tudós, beszélj úgy, mint egy tudós és írj úgy, mint egy tudós. Egyetlen tudományos szókincs szó sem túl nagy vagy túl kicsi, próbáld ki mindet!

Meg fog lepődni, hogy a gyerekek milyen gyorsan felfogják és használják ezeket a tudományos kifejezéseket, ha elkezdi beépíteni őket a tudományos tevékenységekbe, bemutatókba és kísérletekbe.

SAVAK és BÁZOK: A sav minden olyan anyag, amely vízben oldódva növeli a hidrogén (H +) ionok koncentrációját. A bázis minden olyan anyag, amely növeli a hidroxid (OH-) ionok koncentrációját.

A savak és a bázisok egyaránt lehetnek gyengék. Sok gyümölcslé, például az áfonyalé, az almalé és a narancslé gyenge savak. A savak íze savanyú. Az ecet egy kissé erősebb sav.

A savak és bázisok akkor erősek, ha sok iont bocsátanak ki a vízben. A bázisok általában csúszós érzetűek vagy keserű ízűek. Sok zöldségben gyenge bázisok vannak. Erősebb bázis a háztartási ammónia.

A tiszta víz nem sav vagy bázis. A tudósok a sav vagy bázis erősségét a pH-nak nevezett skála segítségével mérik. A desztillált víz pH-ja 7. A savaknak alacsonyabb, a bázisoknak pedig magasabb a pH-juk. Tudjon meg többet a pH-skáláról.

ATOMOK : Az atomok egy azonosítható tiszta anyag vagy egy elemként ismert anyag legkisebb egységei. Minden atomokból áll.

Képzeljük el, hogy egy vasrudat egyre kisebbre és kisebbre csinálunk, amíg az csak egy homokszem nagyságú nem lesz. Nos, egy atom ennél sokkal kisebb, így még nagyítóval sem láthatjuk!

Ha egy atomot feldarabolunk, és a darabokat kisebbre tesszük, akkor a darabokat nem lehet anyagként vagy elemként azonosítani. Például nem lehet egy vas- vagy aranyatomból olyan darabot venni, amely kisebb, mint az atom, és még mindig vasnak vagy aranynak nevezni.

BUJÁZAT: A folyadékok azon képessége, hogy felfelé irányuló erőt fejtenek ki a beléjük merülő tárgyakra.

KAPILLÁRIS HATÁS: A folyadék azon képessége, hogy szűk helyeken külső erő, például a gravitáció segítsége nélkül áramlik.

A kapilláris hatás többféle erő hatására jön létre: az adhéziós erő (a vízmolekulák vonzódnak és tapadnak más anyagokhoz), a kohéziós erő és a felületi feszültség (a vízmolekulák szeretnek közel maradni egymáshoz).

A növények és a fák nem tudnának életben maradni kapilláris hatás nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy a nagy, magas fák hogyan képesek a levelekig sok vizet feljuttatni, mindenféle szivattyú nélkül.

SZÉN-DIOXID (CO ₂ ): Színtelen gáz, amely egy szénatomból és két oxigénatomból álló molekulákból áll. Természetes módon a Föld légkörében fordul elő.

A növények szén-dioxidot vesznek fel a levegőből, és azt a nap energiájával együtt felhasználják a táplálék előállításához. Több szén-dioxidot lélegzünk ki, mint amennyit belélegzünk, mert a szervezetünk kibocsátja, amikor a táplálékot saját energiánkhoz használjuk fel.

KÉMIAI REAKCIÓ: A kémiai reakció olyan folyamat, amelyben két vagy több anyag reakcióba lép egymással, és egy új kémiai anyag keletkezik. Ez lehet például gázképződés, főzés vagy sütés, vagy a tej savanyodása.

Egyes kémiai reakciók elindításához hő formájában energiára van szükség, míg mások hőt termelnek, amikor az anyagok egymással reakcióba lépnek.

Kémiai reakciók zajlanak körülöttünk. Az ételek főzése egy példa a kémiai reakcióra. A gyertya égetése egy másik példa. Tudsz olyan kémiai reakciót mondani, amelyet láttál?

COHESION: A hasonló molekulák egymáshoz való "tapadása", amelyet a hasonló molekulák közötti kohéziós vonzóerő okoz.

Mivel a vízmolekulák erősebben vonzódnak egymáshoz, mint más molekulákhoz, a vízcseppek a felületeken cseppeket képeznek (pl. harmatcseppek), és egy edény megtöltésekor kupolát alkotnak, mielőtt átcsorognak az oldalaikon.

ADATOK: Olyan információk gyűjteménye, amelyek elemzéséhez és értelmezéséhez tudományos kérdések megválaszolásához hasznosak.

SŰRŰSÉG : Az anyag tömörsége a térben, vagy az anyag mennyisége egy meghatározott méretben. Az azonos méretű sűrűbb anyagok nehezebbek, mert több anyag van ugyanolyan méretű térben.

A sűrűség az anyag tömegét (az anyagban lévő anyag mennyiségét) jelöli a térfogatához képest (az anyag térfogatának nagysága). Például egy ólomtömb sokkal többet nyom, mint egy ugyanolyan térfogatú fa, ami azt jelenti, hogy az ólom sűrűbb, mint a fa.

DISSOLVE : Egy szilárd anyag vagy egy gáz (az oldott anyag) folyadékba való átmenete és oldat képzése. Például a cukor vízben oldódik, és így cukoroldatot képez. A szódavíz egy példa a vízben oldott gázra (szén-dioxid).

Amikor oldat képződik, a két anyag nem változik, és nem következik be kémiai reakció. Ezért van az, hogy ha cukrot vagy sót oldunk fel egy pohár vízben, és hagyjuk, hogy a víz kiszáradjon vagy elpárologjon, a só vagy a cukor a pohárban marad.

EMULGEÁLÁS: Olyan folyamat, amelynek során két, egymásban feloldódni nem tudó folyadékot arra kényszerítenek, hogy egy folyékony keverékben egyesüljenek (emulzió). A salátaöntet az olaj és az ecet emulziója.

KÍSÉRLET: Ellenőrzött körülmények között végzett teszt vagy vizsgálat valaminek a kiderítésére.

ZSÍROK: Az élelmiszerekben található tápanyagok, amelyek speciális szén- és hidrogén- és oxigénatomokból állnak. A szervezet zsírokat használ, és nagyon fontosak az idegszövet (beleértve az agyat és az idegeket) és a hormonok felépítéséhez. A szervezet a zsírt üzemanyagként is használja. Az elfogyasztott felesleges zsírt a szervezet a bőr alatt tárolhatja.

A zsírban több energia van, mint más élelmiszerekben. Ezért a szervezet a zsírt használja fel az ételek energiájának tárolására. A túl sok zsír káros az egészségre.

A zsíroknak sokféle típusa létezik. Az olajok, mint például az olívaolaj és a növényi olaj gyorsak. A húsban látható zsírok sokféle típusból állnak. Egyes zsírok, mint például az olajok, folyékonyak, mások, mint például a húsban látható zsír, szobahőmérsékleten szilárdak.

FLOAT: Egy folyadék tetején megpihenni. A szilárdabb tárgyak molekulái szorosabban vannak egymáshoz csomagolva, és elsüllyednek. A kevésbé szilárd tárgyak molekulái kevésbé szorosan vannak egymáshoz csomagolva, és lebegnek! Ha a tárgy sűrűbb, mint a víz, akkor elsüllyed. Ha kevésbé sűrű, akkor lebeg!

FRICTION: Olyan erő, amely akkor hat, amikor két tárgy érintkezik egymással. Lassítja vagy megállítja a mozgást, amikor a két felület csúszik vagy próbál egymáson elcsúszni. A súrlódás mindenféle tárgy - szilárd, folyékony és gáznemű - között felléphet.

GÁZ: Az anyag három halmazállapotának egyike, a szilárd és a folyékony halmazállapot mellett. A gázban a részecskék szabadon mozognak egymástól. Azt is mondhatjuk, hogy rezegnek! A gáz részecskék szétterülnek, hogy felvegyék a tartály alakját, amelybe kerülnek. A gőz vagy vízgőz példa a gázra.

GRAVITÁS: Húzóerő, amely által egy bolygó vagy más test a középpontja felé vonzza a tárgyakat. A gravitáció tartja a bolygókat a Nap körüli pályán. A gravitációs erő tart minket a föld közelében.

A Holdon kisebb a gravitáció, mint a Földön, mert kisebb. Ha a Holdra mennél, akkor körülbelül 6-szor magasabbra tudnál ugrani, mint a Földön. Ez azt jelenti, hogy ha most egy méter magasra tudsz ugrani a földről, akkor a Holdon 6 méter magasra tudnál, mert a Holdon kisebb erő húz lefelé.

MOZGÁSI ENERGIA: Az az energia, amellyel egy tárgy a mozgása következtében rendelkezik. Minél gyorsabb vagy nehezebb egy mozgó tárgy, annál nagyobb a mozgási energiája.

Az ágyúgolyó, amely ugyanolyan sebességgel mozog, mint a teniszlabda, nagyobb mozgási energiával rendelkezik, mivel az ágyúgolyónak nagyobb a tömege (súlya).

Egy 100 mérföld/órás sebességgel haladó golflabda több mozgási energiával rendelkezik, mint egy lassan a padlón guruló teniszlabda, mivel a labda sebessége is több mozgási energiát ad neki.

LEVER: Hosszú, erős test, amely egy támasztékon, az úgynevezett forgásponton nyugszik. A kar segítségével dolgokat lehet mozgatni. A lengőfűrész egy olyan kar, amely egy középen lévő forgásponton nyugszik.

FOLYÉKONY : Az anyag három halmazállapotának egyike, a szilárd és a gázzal együtt. A folyadékban a részecskék között van némi tér, amelyben nincs minta, ezért nem rögzített helyzetben vannak. A folyadéknak nincs saját, határozott alakja, de felveszi a tartály alakját, amelybe beletöltik. A víz egy példa a folyadékra.

MAGNET: A mágnes egy kő vagy egy fémdarab, amely képes bizonyos fémeket magához vonzani. A mágnesek ereje, az úgynevezett mágnesesség egy olyan erő, mint az elektromosság és a gravitáció. A mágnesesség távolságban működik. Ez azt jelenti, hogy a mágnesnek nem kell hozzáérnie egy tárgyhoz ahhoz, hogy vonzza azt. Próbáld ki és győződj meg róla magad!

MASS : Egy anyagban lévő anyag mennyisége. A tömeg mennyiségét egy meghatározott területen sűrűségnek nevezzük.

MATTER: Bármilyen tárgy, amely helyet foglal és tömeggel rendelkezik.

ÁSVÁNYOK: A természetben előforduló szilárd anyagok, amelyek nem állatokból, növényekből vagy más élő szervezetekből származnak.

KEVERÉK: Olyan anyag, amely két vagy több anyag összekeveredéséből áll. Nem megy végbe kémiai reakció, és a keverékben lévő anyagokat el lehet választani egymástól. Lehetséges, hogy folyadékok, szilárd anyagok vagy gázok keverékét állítsuk elő.

MOLEKULÁK: Egy vegyületnek nevezett anyag legkisebb egysége, amely az adott anyag minden tulajdonságával rendelkezik. A molekulák legalább 2 atom összekapcsolódásából állnak.

INDÍTVÁNY: A helyváltoztatás egyik helyről a másikra. A mozgás ellentéte a nyugalom.

NEM-NEWTONI FOLYADÉK: Olyan folyadék, amelynek viszkozitása az alkalmazott erő hatására változik. A folyadék attól függően sűrűsödik, hogy hogyan mozog vagy nyomják. Szilárd anyagként lehet felvenni, de folyékony anyagként is folyik. A nyálka példa a nemnewtoni folyadékra.

MEGFIGYELEM: Az érzékszerveinken keresztül vagy olyan eszközökkel, mint a nagyító. A megfigyelést adatok gyűjtésére és rögzítésére használják, amelyek lehetővé teszik a tudósok számára, hogy hipotéziseket és elméleteket állítsanak fel, majd teszteljék azokat.

POLYMER: Valami, ami nagyon nagy, azonos típusú molekulákból áll. Gyakran sok kisebb molekula ismétlődő mintázatban egymásra rétegződik. Sok műanyag polimer. A selyem és a gyapjú is polimer.

A polimerek lehetnek kemények, de lehetnek rugalmasak is. Az, hogy mennyire kemények vagy rugalmasak, a molekulák elrendeződésétől függ. A "poli" szó jelentése sok.

POTENCIÁLIS ENERGIA: Az a tárolt energia, amellyel egy tárgy a helyzete vagy állapota miatt rendelkezik. Az egy helyben ülő tárgyaknak potenciális energiájuk van.

Egy magasan a polcon lévő labdának potenciális energiája van, mert ha lelökjük a polcról, akkor le fog esni. A zuhanó labdának mozgási energiája van.

A tó vagy folyó zárt gátjában lévő víz potenciális energiával rendelkezik, mivel nem halad át a gáton. Amikor a víz felszabadul, a tárolt vagy potenciális energia felhasználható gépek működtetésére vagy akár egy gép forgatására, hogy villamos energiát termeljen.

ELŐREJELZÉS: Megfigyelésen vagy más információn alapuló feltételezés arról, hogy mi történhet egy kísérletben.

PROTEIN: Egy molekula az élelmiszerben . A fehérje az élelmiszerekben (például húsban, tejben, tojásban és babban) található tápanyag, amely sok kisebb molekulából, úgynevezett aminosavakból áll. Ezek az aminosavak különböző mintázatokban kapcsolódnak össze, és így sokféle fehérjét alkotnak.

A fehérje az étrend szükséges része, és elengedhetetlen a sejtek normál szerkezetéhez és működéséhez. Az izmok, csontok és fogak normális növekedéséhez fehérjére van szükség.

Sokféle fehérje létezik, de ha egyszer a szervezetedbe kerülnek, mind visszaalakulnak aminosavakká, amelyeket a szervezeted arra használ, hogy erőssé tegye a tested. A tojásfehérje egy albumin nevű fehérjéből áll. A tejben egy kazein nevű fehérje van.

REST : A tudósok a "nyugalom" szót arra használják, amikor valami nem mozog. A "nyugalom" ellentéte a mozgás.

SINK: A folyadék felszíne alá süllyedni. A lebegés ellentéte.

SZILÁRD: Az anyag három halmazállapota közül az egyik, a többi a folyadék és a gáz. A szilárd anyagban a részecskék egy meghatározott mintázatban, szorosan egymáshoz vannak kötve, és nem képesek elmozdulni. Megfigyelheted, hogy a szilárd anyag megtartja saját alakját. A jég vagy a fagyott víz egy példa a szilárd anyagra.

MEGOLDÁS : Olyan speciális keveréktípus, amelyben az egyik anyag (oldott anyag) egy másikban (oldószerben) oldódik. Az oldatban az összetevők keverednek. Az oldat kialakulásakor a két anyag nem változik, és nem következik be kémiai reakció.

Ezért van az, hogy ha cukrot vagy sót oldunk fel egy pohár vízben, és hagyjuk, hogy a víz kiszáradjon vagy elpárologjon, a só vagy a cukor a pohárban marad.

RÉTEGZŐDÉS: Valaminek különböző csoportokba rendezése.

FELÜLETI FESZÜLTSÉG: A víz felszínén fellépő erő, mivel a vízmolekulák szeretnek egymáshoz tapadni. Ez az erő olyan erős, hogy segíthet a dolgoknak a víz tetején megülni ahelyett, hogy elsüllyednének benne.

A víz nagy felületi feszültsége teszi lehetővé, hogy a sokkal nagyobb sűrűségű gemkapocs lebegjen a vízen. Ez okozza azt is, hogy az esőcseppek az ablakokhoz tapadnak, és ezért kerekek a buborékok.

VÁLTOZÓ: Olyan tényező, amely egy tudományos kísérletben megváltoztatható. Háromféle változótípus van: független, függő és ellenőrzött.

A független változó az, amelyik a kísérletben megváltozik, és hatással lesz a függő változóra. A függő változó az a tényező, amelyet a kísérletben megfigyelnek vagy mérnek. Lásd a független és függő változók példáit.

Az ellenőrzött változó a kísérletben állandó marad. A kísérleteket többször megismétlik, hogy kiderüljön, hogyan befolyásolja a független változó változása az eredményeket.

VISKOSZITÁS: Mennyire sűrű egy folyadék. Egy nagy viszkozitású folyadék - azaz sűrű, mint a melasz - nagyon lassan fog folyni. Egy alacsony viszkozitású folyadék, vagy híg, mint a víz, gyorsan fog folyni.

KATTINTS IDE A NYOMTATHATÓ SZÓKINCSLISTÁHOZ

TUDOMÁNYOS GYAKORLATOK

A természettudományok tanításának új megközelítése a Legjobb természettudományos gyakorlatok. Ezek nyolc tudományos és mérnöki gyakorlat kevésbé strukturáltak, és szabadabbá teszik a - a problémamegoldás és a kérdésekre adott válaszok megtalálása. Ezek a készségek kulcsfontosságúak a jövő mérnökeinek, feltalálóinak és tudósainak fejlesztéséhez!

TUDOMÁNYOS KÖNYVEK GYEREKEKNEK

Néha a legjobb módja a természettudományos szavak bevezetésének egy színes illusztrált könyv, amelynek szereplőihez a gyerekek kötődhetnek! Nézze meg ezt a fantasztikus listát a tudományos könyvek amelyek tanári jóváhagyással rendelkeznek, és készülj fel a kíváncsiság és a felfedezés szikrájára!

Tekintse meg ajánlott könyveink listáját:

• Mérnöki könyvek
• Tudományos könyvek
• STEM könyvek

MI A TUDÓS

Gondolkodj úgy, mint egy tudós! Viselkedj úgy, mint egy tudós! A tudósok, akárcsak te és én, szintén kíváncsiak az őket körülvevő világra. Ismerd meg a különböző tudóstípusokat, és azt, hogy mit tesznek azért, hogy jobban megértsék az adott területet. Olvasd el Mi a tudós

SZÓRAKOZTATÓ TUDOMÁNYOS KÍSÉRLETEK KIPRÓBÁLÁSÁRA

Ne csak olvasson a tudományról, menjen előre és élvezze az egyik ilyen fantasztikus gyerekek tudományos kísérletek !